7.3. Égés
Hő által okozott, helyi bőrsérülést jelent. A bőrben és a bőr alatti kötőszövetben nagy mennyiségű folyadék és ásványi anyagok vannak, melyek a sejtek megfelelő működéséhez kellenek. Ha nagy felületen történik az égés, a sérült sok folyadékot (hő hatására elpárolog) és ásványi anyagot (elégnek) veszít, melynek súlyos következményei is lehetnek - ezt az állapotot égésbetegségnek nevezzük. Súlyosság alapján történő felosztás: Elsőfokú égés: Fájdalom, bőrpír, a bőr feszessé, fénylővé válik. Másodfokú égés: Fájdalom, bőrpír, hólyagok jelennek meg, melyben víztiszta folyadék található, a benne lévő folyadék idővel zavarossá válik. Harmadfokú égés: Bőrpír, feketén festenyzett területek mellett vérzéses területek is láthatók, szintén hólyagok jelennek meg, melyekben zavaros folyadék található, a hólyagok maguktól megrepednek, elvileg már nem fáj. Az égés kiterjedését az úgynevezett 9-es szabály alapján határozhatjuk meg. Ilyenkor a sérült tenyere 1% égett felületnek felel meg. Ennek alapján: • fej 9% • törzs elülső felszíne 2×9% • törzs hátulsó felszíne 2×9% • felső végtagok 2×9% • alsó végtagok elülső felszíne 2×9% • alsó végtagok hátulsó felszíne 2×9% • gát (nemi szervek) tájéka 1% Ellátása: • Az égett testrészt hűtsük bő, folyó vízzel minimum 20 percig, ennek fájdalomcsillapító hatása van, valamint megakadályozza a mélyebb szövetek károsodását! • Ha nagy kiterjedésű volt az égés, akkor a sérültet itassuk alkoholmentes folyadékkal (legjobb az ásványvíz)! • A hűtés után helyezzünk az égési sebre laza steril fedőkötést: a sebre tegyünk steril gézlapot, és ezt lazán rögzítsük (a sebbe, illetve a seb környékére tilos bármit is tenni)! Az égett testfelszínről a ruhát távolítsuk el, ha beleégett, tilos levenni! Ha a testfelszín több mint 5%-a másod- vagy harmadfokon megégett, a sérültet orvoshoz kell juttatni.
A nagyításhoz kattints a képre!